Ezt az egyik barátnőm mesélte nekem. Most úgy fogom leírni ahogy beszélgettünk.
Ő: Te képzeld el hogy tegnap mi történt velem.
Én: ??
Ő: Ország vársot játszottunk Kittivel amikor olyan dübörgéseket halottam mintha valaki járkált volna a másik szobában. Kitti nem halotta csak én.
Én: És?? Biztos a tesód járkált.
Ő: Csak kitti meg én voltunk otthon mivel mindenki elment bevásárolni.
Én: Komolyan???? :O
Ő: Igen. Nagyon féltem. Utánna pedig( tudod hogy a konyhátol félek a legjobban mivel a konyhából nyílik a spájz ott pedig a padlásra simán fel/le lehet mászkálni).
Én: Tudom, mi történt??
Ő: Be volt zárva az ajtó és kb 3.-szor néztünk oda a kittivel és mind a ketten úgy láttuk mintha nyítódott volna az ajtó.
Én: Jézus komolyan??
Ő: Igen, remegő kézzel és lábbal oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam de nem láttam senkit. Ekkor egy kicsit meg nyugodtam.
De nem sokkal később Kittivel nézük a tv-t és a padlásról dörömbölés hallatszódik. Annyira meg ijjedtünk hogy kiszaladtunk. Nem mertünk be menni. Mikor haza jöttek apáék elmeséltem nekik. Persze nem hitek nekem, de azért apa felment a padlásra és nem volt ott senki. Csak egy darab papír. Amit elvileg egyikcsalád tagunk sem vihetett fel oda. Mert nem járkált senki a padlásra.
Én: Beszarok.